Zűrzavaros idők Magyarországon

Ez az időszak a becslések szerint a kortársak, mint a korszak „shatosti”, „agy kínos” okozta, a konfliktusok és véres összecsapások.

Zűrzavaros idők kezdődött dinasztikus válság Magyarországon. Iván cár Groznij megölte fiát Ivan. Ő került hatalomra, a második - Fedor. A harmadik fiú Dmitry meghalt. Sok idején úgy vélte, hogy az utóbbi szúrták csatlósai Boris Godunov, valóban szerepet játszott az ország uralkodója. Halála után a gyermektelen Fyodor Godunov hatalomra. Így az állam elvesztette az utolsó örököse Rurik.

Godunov tartották bölcs és erélyes uralkodó, de megállítani a lovagok intrika nem sikerült.

Miután a hirtelen halál Godunov és el nem ismerése az uralkodó fia, Fjodor, Hamis Dmitry én késő 1604 egy kis sereg jött Magyarországra. Ennek eredményeként közel egy éve szélhámos uralkodott. Hamis Dmitry I, megbukott. A király nevezték Vasiliy Shuysky.

Moszkva közelében telepedett le a faluban Tushino 1608, az új False Dmitry II (eredete ismeretlen), ostromlott Moszkvában.

Zűrzavaros idők Magyarországon 1609 jellemzi az ország megosztásához. A pézsma két királyok, két Dumas, a két pátriárkák (a Tushino Moszkva Filaret és Hermogenes). Így alakult a két terület. Az elismert hatósága Hamis Dmitry II, és a második, igaz Shumsky.

1611 jellemzi intenzívebbé hazafias hangulat, a növekedés a hívások helyreállítani az egységet az állam és véget viszályt. Ugyanebben az évben megalakult az első milícia. Azonban ő, hogy felszabadítsa Moszkva a hatalom a „tanács hét” nem sikerült. Első milícia összeomlott. A Pszkov voltam egyidejűleg kihirdetett király Hamis Dmitry III.

1617 Stolbovsky békét írtak alá, amelyben Svédország nyerte a parton a Finn-öböl és Korela várat. A következő évben fegyverszünetet kötöttek Lengyelországban, ami Magyarországon neki Chernigov, Szmolenszk és más városokban.

Annak ellenére, hogy jelentős területi veszteségeket és súlyos adósságválság vége. A hatás azonban, amely miatt a zűrzavaros idők Magyarországon, az érintett több a következő évtizedben.